Az Országos Kerékpáros Körtúrát a Magyar Kerékpáros Túrázók Szövetsége (MKTSZ) írta ki, tőlük szerezhető be az igazolófüzet. Elérhetőségeik: Bp. Bajcsy-Zsilinszky u. 31. II./3. vagy 1396 Bp., Pf. 483 vagy 311-2467, 311-9289, illetve mktsz@dpg.hu. A körtúra Fejér kivételével az összes megyét érinti (de a teljesség kedvéért nem nagy kitérővel oda is be lehet nézni :-)). A bélyegzőhelyek kötelezőek, a közöttük levő útvonal csak ajánlott, és aszfaltra van optimalizálva. Én azért nem bántam meg, hogy hegyikerékpárral indultam, mert a látnivalókhoz is, a szálláshoz is sokszor le kell hajtani a műútról. Sőt, olykor az „aszfalt” is olyan, hogy jobb nem rámenni országútival...
A teljes útvonal 3300 km az ajánlott úton, és öt különböző (400-900 km közötti) hosszúságú szakaszra van osztva, amelyekért külön kitűzőt lehet kapni.
Számomra ez a túra jól kiegészíti a teljesítménytúrázást: itt nem a sebesség a lényeg, hanem a látnivalók. A dolog jellegénél fogva persze többet időzöm a falvakban és a szabad természetben, mint a városokban, ahol nehezebben hagyható a felpakolt kerékpár. Budapesttől távolodva fontos szempont a közlekedés is, ezért a szakaszhatárokat igyekszem olyan helyekre tenni, ahonnan átszállás nélkül is haza lehet jutni. Aki próbált már negyvenkilós biciklivel vonatra szállni, tudja, miért... :-)
Az országút és a sátorozás a szabadság mámorát kínálja. Van már egy csokrom a nélkülözhetetlen vándornótákból, melyeket gyakran éneklek-fütyölök; kedvencem a Bojtorján Csavargódala.
Még nem tudom, hogy hol alszom ma éjjel,
A holnap még olyan szörnyen messze van,
Az országút a lábam alatt és fölöttem az ég,
Ez a két dolog, amit tudok biztosan.