Bevezető

    A gyalogos turistajelzések fajtáit, színét, méreteit Magyarországon szabvány rögzíti, amelynek száma MSZ 20587/2-1988. Sajnos a szabvány csak pénzért szerezhető meg és nem lehet csak úgy letölteni. Ez van. :-(
   A jelzések négy színben készülhetnek: kék, piros, sárga és zöld. Hagyományosan ez a sorrend hierarchiát is jelent, vagyis a kék a környék legfontosabb turistaútja, és így tovább; a festésnél pedig az azonos alakú jelzések közül a hierarchiában feljebb állónak kell felülre kerülnie, és ha két jelzés együtt halad, akkor csak a feljebb állót lehet egy-egy fára egyedül is felfesteni a másik nélkül, ahol ez egyértelmű. A szabvány azonban nem ismeri ezt a hierarchiát, tehát ez csak szokásjog, mégis érdemes betartani.
   A legfőbb jelzés a sáv. Ha csak annyit mondunk, hogy piros jelzés, akkor mindig a piros sávra gondolunk. Ezt azért mondom, mert láttam a Piros teljesítménytúrán egy csoportot zavartan álldogálni a Kevélyen, akik nem tudtak választani a P és a P négyszög között, merthogy mind a kettő piros. :-) A sávjelzés a turisztikailag fontos pontokat köti össze, tájegységeket szel keresztül. A legismertebb ilyen jelzés az Országos Kéktúra egész országot átszelő jelzése, amelyet a képaláírásokban az OKT rövidítés jelöl.
   A másik fő jelzés a kereszt (álló kereszt), amit pongyolán plusznak is mondanak néha. Ez sávjelzéseket köthet össze vagy rövidíthet, vagy a sávjelzésből leágazva fontos tereptárgyhoz vezet.
   A leágazó jelzések a háromszög (csúcs, kilátó), a négyszög (szálláshely, lakott terület), a kör (forrás, kút), az omega (barlang) és az L (rom, műemlék). Ezek rövid utak, a szabvány szerint a 2 km feletti hosszúságot táblával jelölni kell. A leágazó jelzések színe megegyezik a fő jelzések, a kereszt színe pedig a sáv színével.
   Egyéb jelzések: az irányított kör (autós pihenők, forgalmasabb kirándulóhelyek és turistaházak körüli körsétautak jelölésére), sötétszürke vagy fekete dőlt törlőkereszt a jelzésalap átlóin és a nyílheggyel bővített jelzésalap az elágazások jelzésére.
   Külön szólni kell a dőlt keresztről (x alakú jelzés): ez a sífutóutak régi jelzése, de már nem szabványos, felújítani is tilos. Úgy látszik, a világ afelé halad, hogy a gyengébb fejalkotásúakhoz igazítsunk minden jelzést; egy pár éve megjelent dokumentum, a Mobilitás alapítvány jelzésfestési pályázatának melléklete megjegyzi, hogy a dőlt kereszt azért szűnt meg, mert összetéveszthető a törlőkereszttel. Gondolom, akik kedvéért a kávéspoharakra rá kell írni, hogy a kávé forró lehet, azokról tételezik fel, hogy a fehér alapon piros x jelet (mely a jelzésalapnál kisebb) összekeverik a szabványos színes turistajelzésre ráfestett, teljes átlót kitöltő sötétszürke x-szel. No comment... Ugyanez a dokumentum hívja fel a figyelmünket arra is, hogy kerüljük a P+ jel használatát, mert összetéveszthető egy másik szabványban szereplő jellel, az elsősegélyhellyel. [Kommentárom: :-)))))] Bár azt nem mondták meg, hogy ezt hogy egyeztessük össze a fentebb említett színillesztési követelménnyel. :-)
   Nem része a szabványnak, de 2000 óta egységes a sífutóút új jele, a sílécek párhuzamos nyomát szimbolizáló függőleges kettős sáv és a kerékpáros jelzés.

A jelzett utakat hagyományosan piros vonallal és a jelzés színének a piros kezdőbetűjével, nem sávjelzés esetén pedig a stilizált jelzésképpel jelzik. Újabban terjed az alternatív kiadók (Topográf, Faragó stb.) térképein a miniatűr színes jelzéskép használata a betűk helyett. A képeken ugyanaz a Mátraháza és Kékestető közötti terület látható két térképen. A térképidezetek forrása a Cartographia Mátra-atlasza, 1997 (balra) és a Térkép-Faragó Mátra–Mátraalja-térképe, 2003 (jobbra)

    A turistajelzések képét webes alkalmazásokhoz GIF formátumban letöltheted a KVTE oldaláról vagy az MTSZ régi honlapjáról. De arra fel kell hívnom a figyelmet, hogy ezen a két helyen a háromszög, négyszög és kör jelzések még a régi, üres alakjukban vannak, a szabvány szerint viszont már teli alakzatokat kell festeni. Az erdőt járva általában látjuk is, hogy az üres jelzések régiek, a teliek meg újabbak. (Lásd a képeket itt lent.)
   Néhány további linket és véleményt a hatodik oldal alján találsz.

Fontos figyelmeztetés!
    Ez a fényképalbum azt a célt is szolgálja, hogy a festők lássák egymás munkáit, de nem jelzésfestő tanfolyam! Mindenkit óva intek attól, hogy ha egyébként nem foglalkozott jelzésfestéssel, akkor ennek hatására gyorsan ecsetet ragadjon, és kipróbálja elképzeléseit. A jelzésfestést elvileg az MTSZ koordinálja, más kérdés, hogy jelenleg a rendszer nem túl átlátható, és egyes utaknak mintha nem lenne gazdájuk, másokon meg egymás munkáját felülírva gázolnak át a festők. Teljesítménytúrák rendezői ezért gyakran kényszerülnek egy-egy szakasz felújítására a túrájuk előtt. Új jelzések kialakítása, jelzések áthelyezése, megváltoztatása az MTSZ területi szerveinek hatásköre, egyes országos turistautak, pl. az OKT nyomvonala pedig az MTSZ-központ felügyelete alatt áll. Aki nagyon szeretné kipróbálni a festést, annak e cikk megjelenése idején egy teljesen aktuális lehetőséget kínál a Kékes Turista Egyesület (2005. július vége). Egyesületeknél, szakosztályoknál, teljesítménytúra-rendezőknél is gyakran örülnek a segítségnek.

Mindenféle turistajelekrül

Majdnem tökéletesen szabványos jelzések a Lajos-forrásnál. (Azért csak majdnem, mert a szabvány szerint a fő jelzések közé tartozó keresztnek kellene felül lennie, s utána a leágazó jelzéseknek.) A felvétel ideje: 2004. október.

Szépen festett, szabványos sárga kereszt jelzések Cserhátszentivánban. Az alkotó itt is, mint az előzőnél, sablont használt. Öröm az ilyen messzire világító új jelzéseket nézni. A felvétel ideje: 2005. április.

A tapasztalatlan szemlélőt könnyen megtévesztő, csalóka jelzés. Nem a festő hibája: az ilyen villanyoszlopokon a szabványos sávjelzés sokszor nem fér ki teljesen, emiatt messziről nyíl hatását keltheti. Ha viszont közelebb érünk, látjuk, hogy ez egy egyenes irányt mutató jelzés csonka alappal. Nagyon gyakori helyzet, ne ugorj be! (Már csak azért se, mert jobbra nincs utca.) Budapest, Csillaghegy A felvétel ideje: 2005. július.

Távolról ez a jel is hasonló képet mutat, mint az előző, csakhogy ez még közelről nézve is nyíl. Na persze a fehér jelzésalap lehetne határozottabb a nyíl hegyénél. (Pontosabban valószínűleg a jelzésalap van helyesen festve, aztán a festő talán megijedt, hogy éppen az előző jelzéssel összehasonlítva nem lesz elég meggyőzően nyílszerű a munkája, és ezért túlhúzta a pirosat.) Budapest, Csillaghegy A felvétel ideje: 2005. július.

Olyan is van, hogy kifér a jelzés; az oszlopok méretei is különbözhetnek valamelyest, de ilyen helyzetben talán az sem kifogásolható, ha a szabványtól finoman eltérve a rendelkezésre álló helyhez igazítjuk a jelzés méretét, persze az arányok megtartásával. Budapest, Csillaghegy A felvétel ideje: 2005. július.

Az úttal párhuzamosan festett jelzés használatáról megoszlanak a vélemények. Itt a festő helyesen használta a szabványon kívüli kétvégű nyilat a haladási irány megerősítésére, különben a jel kifejezetten megtévesztő lenne az útkereszteződésben. (Sajnos erről nagyon sok festő megfeledkezik!) OKT, Upponyi-hegység, Dédestapolcsány A felvétel ideje: 2004. február.

Előfordul, hogy a figyelmetlen festő a második menetben kifelejt egy-egy jelzést, és ottmarad az üres jelzésalap. Mivel a térképről látható, hogy itt a piros sáv az egyetlen jelzés, forduljunk be bátran. Természetesen csak akkor lehetünk nyugodtak, ha a kanyar után újra megtaláltuk a jelzést! Az is lehet, hogy mégis van más jelzés a környéken, csak a térképünk még nem jelzi, ezért a körültekintés mindenképpen indokolt! (Arról már persze nehezebb szalonképesen nyilatkozni, amikor a Pilisben a figyelmetlen festő évekig elfelejtett kimenni a második menetre, és az addig meglévő piros jelzés helyett hosszabb szakaszon csak jelzésalapok maradtak. Szerencsére ez ritkán fordul elő.) Acsa A felvétel ideje: 2005. július.

Szabványos sötétszürke törlőkereszttel megszüntetett zöld jelzés. Figyeljük meg, hogy a festő a törlés előtt (ha nem is szabványosan, mert a zöld túl széles) megújította a jelzést! Ez tehát egy hárommenetes festés. (Alap, szín, törlés.) A törlés célja ugyanis nem az, hogy a jelzést eltüntessük! A törlőkereszt a megszűnt vagy megváltozott jelzésű utat jelzi a következő térkép megjelenéséig, hogy a túrázók összehasonlíthassák a térképüket a valósággal, és ne higgyék azt, hogy már el is tévedtek. A festőnek érdemes figyelnie arra, hogy ma már több cég adhat ki térképeket ugyanarról a területről, és nem egyidőben jönnek ki az új kiadással. (Lásd a következő képet is!) Garadna-völgy, Lillafüred határában A felvétel ideje: 2005. június.

Adalék az előző képhez: a megszüntetett jelzést a Hámori-tó menti aszfaltúton fényképeztem. Figyeljük meg a térképen a zöld jelzés régi és új vonalvezetését! A térképidezetek forrása a Cartographia Észak-Bükk-térképe, 2000 (balra) és Bükk-atlasza, 2003 (jobbra)

A leszürkítés (teljes törlés) olyankor lehet indokolt, ha a kopott jelzés felújítása helyett újat készítünk a közelben, és a csúnya régit el akarjuk tüntetni, vagy ha a jel eleve tévesen volt felfestve. Alkalmazhatjuk a régen, több térképkiadással ezelőtt megszűnt/megváltozott jelzések felszámolására is. Semmiképpen ne használjuk a törlőkereszt helyett, különösen ne az út elején/végén és az elágazásokban. A tévesen festett jelzést viszont csak ilyen módon szüntessük meg, ne kereszttel. Pilis, sikárosi fenyves A felvétel ideje: 2004. október.

Nagyon öreg, szétszakadozott kék sáv és piros négyszög jelzés. A hasadás mértékéből és az üres négyszögből ítélve Noé korabeli lehet. Keressünk jobbat a közelben, ha van, és használjuk a térképet. Még az is előfordulhat, hogy már rég meg is szűnt ez a jelzés, csak ittfelejtették! (És egyébként tényleg, mert a legközelebbi kék jelzés a Lajos-forrástól két kilométerre van, de ellenkező irányban. Régesrégi térképen viszont megtaláltam a hajdani nyomvonalát. Ezért sose dobjuk el a lejárt turistatérképeinket, még jó szolgálatot tehetnek!) Pilis, Lajos-forrás környéke A felvétel ideje: 2004. október.

Nagyon öreg, régi stílusú sárga négyszög. A környéket ismerve nem lenne meglepő, ha egy megszűnt és ottfelejtett régi jelzés lenne. (Lásd az előző képet is). A mostani térképemen már, a régin pedig még nincs rajta, de kicsit továbbhaladva a jobb oldali képen jelzett helyen választ kaphatunk. Itt egy új zöld háromszög és a régi sárga négyszög látható együtt. A megoldás kulcsa a jelzések szabvány szerinti jelentésében keresendő: régebben valószínűleg a turistaház és Dömörkapu között vezetett a jelzés, és ezért kapta a szálláshelyhez vezető négyszög jelet, mégpedig sárgát, mert az itt haladó sárga sáv fő jelzéshez kapcsolódott. Később egy hosszabb útvonalat alakítottak ki, amely átvezet a Bölcső-hegy, valamint a Nagy- és a Kis-Csikóvár csúcsán, ezért háromszöggel jelölték. Most viszont már csak keresztezi a sárgát, a pomázi zöld jelzésből ágazik le, ezért lett zöld. Vagyis a kopott sárga négyszög minden bizonnyal a zöld háromszöggel jelzett ösvény régebbi jele. Pilis, a Lajos-forrás és Dömörkapu között A felvétel ideje: 2004. október.

Elhanyagolt, talán szándékosan halálra ítélt barlangjelzés. Miközben a környéken szépen felújított jelzések vannak, ez a jel kimaradt. Gyanús, hogy a 2000-es Pilis-térkép már fel sem tünteti a jelzést (bár a hozzá vezető utat még igen). A fölötte levő jelzés még rosszabb állapotú, teljesen felismerhetetlen, talán egy szabványosítás előtti kerékpárjelzés roncsa. A jelzett fa tövében holtan heverő tábla a 4. oldalon látható. Pilis, Hosszú-hegy, macska-barlangi elágazás A felvétel ideje: 2005. július.

Ahogy a jelzéseket nem illik más jelre ráfesteni, úgy a jelzés eltakarása is súlyos illetlenség a túrázókkal szemben, főleg elágazásban. Talán a kertépítő úrnak sem esett volna nehezésre kicsit rövidebbre venni azt a drótot. Szerencse, hogy a közeli másik jel eligazítja a túrázókat. Márcsak azért is érdemes redundánsan festeni, mert egy-egy jel mindig kieshet – különösen a villanyoszlopok veszélyeztetettek. Erdőkertes (Háromház) A felvétel ideje: 2005. július.

Megrongált jelzések felismerése

Itt már kicsit jobban igyekezett észlény barátunk, hogy utánozzon valami jelzésszerűt. Persze ilyen jel nincs. Aki egy piros kereszt jel elágazását akarná ilyen módon jelölni, attól el kell venni az ecsetjét, és nyilvánosan kettétörni! (Sajnos láttam már ilyen példát élesben is, de még csak egyszer.) De ha mégis elgondolkodna valaki, akkor a térképet megnézve látja, hogy ezen a helyen csak sávjelzés lehet. Bár megfordulhatna a szemlélő fejében, hogy a térkép kiadása óta valaki meghosszabbította errefelé a közeli békásmegyeri P+ jelzést, körülnézve látni fogja, hogy P+ sehol nincs a környéken, P– viszont elég sok. Na és persze a hátunk mögött látszik az előző pingálmány is... Azon viszont komolyan elgondolkodtam, hogy az eredeti jel festője mit is akart kifejezni a nyilazott jelzéssel. A jelzett út ugyanis úgy kanyarodik, mint a jobb oldali képen látható keréknyom; aki szemből, a HÉV felől jön, annak az oszlop hátán van a nyíl, aki meg a Kevélyről jön le, annak a menetirányához képest visszafelé mutat. Csak az Ürömi úton lefelé jövőknek mutatja, hogy itt kell ráfordulni a pirosra, ha kedvük támadna visszamászni a Róka-hegyre... Budapest, Csillaghegy A felvétel ideje: 2005. július.

Ez a kettő ismét a nulla pontos próbálkozás kategóriájába tartozik. Budapest, Csillaghegy A felvétel ideje: 2005. július.

Ez pedig egy másik helyszín:

Hanyagul festett, bár színében szabályos törlőkereszt. A térkép nem ad segítséget, hiszen a törlőkereszt feladata éppen az, hogy a térkép megjelenése óta bekövetkezett változásokat mutassa. De gyanús lehet, hogy a jel és a törlés kivitelezése nagyon eltérő színvonalú, miközben a környékbeli jelekhez hasonlóan ez is vadonatúj, tehát azt sem gondolhatjuk, hogy valaki másnak a régi jelzéseit törölte a festő. Gyanút ébreszthet a festékszóró is, amit a jelzésfestők nem szívesen használnak, mert nem elég tartós. Körülnézve mindkét irányban jó állapotú, új sárga kereszteket látunk, s ez végképp meggyőzhet, hogy egyszerű rongálásról van szó. Csobánka, Berda-pihenő A felvétel ideje: 2005. július.

Festékszórós megoldások esetén mindig gyanakodjunk rongálásra, különösen lakott terület közelében!